Rájöttem, hogy nem jó ez így. Mindig csak panaszkodok, már-már észre nem véve a jó dolgokat.
-Egymás után két fellépés. Egy ember dicsérete esett igazán jól.
-Csalódások ellenére rájönni, ki is az aki mindig mellettem áll.
-És néha-néha előszedni azt az énem, aki nem érzi magát még 15 évesnek sem, ugrándozik, énekelget és mindenféle bugyuta dolgot csinál.
Azt hiszem kezdek besokalni a rossz hangulattól. Elég volt ennyi. Most cseréljenek helyet a polcon a boldogsággal. Talán rá több szükség van most :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése