2010. szeptember 25., szombat

Sze...szeretlek

Miért félünk egy kis rövidke szótól? Miért van az, hogy azt érezzük, ennyire nehéz kimondani?Egy rövid, de mégis sokat jelentő szó. Igaz, egész életünket végigkíséri, mégis tartunk tőle. Csak egy kis szó, mégis sok dolgot képes megváltoztatni, néha túl sokat is. Miért félünk kimondani?: szeretlek

2010. szeptember 19., vasárnap

Mi van veled királylány?

-Én majd segítek :)
-Mégis miben?
-Mindenben :)

Mi van veled királylány? Mégis hol jár az eszed? Te nem egy mesében vagy, vedd már észre. Talán túl szép, túl könnyű, ha minden úgy megy ahogy mi akarjuk? Vagy épp, ha jön magával minden. Valaminek mégis történnie kell, hogy megváltoztassa a gondolataimat és másfele nézzek. Egy szó, egy nézés, néha túl sokat is képes változtatni. Egy királylány lennék, kiért a lovag épp a rózsatöviseken át jut el hozzám, hogy megmutassa, bármit megtenne értem? És egy mesében lennénk ahol mindig happy end a vége? Vagy talán az élet játszik már megint a gondolataimmal, hogy összekuszálja azokat? Még nem tudom, mit érzek, se azt, hogy merre menjek tovább, de azt hiszem szép lassan el kell döntenem mit is akarok igazán.

2010. szeptember 18., szombat

Királylány?

"Miért van, hogy járom a világot és nem szeretnek az emberek?
Miért van, hogy bármit csinálok elveszik tőlem a pénzemet?
Miért vagy, hogy ha hazajövök nem néznek rám a haverok?
Miért vagy, hogy így különcködöm, lehet, hogy sokat akarok.

Miért van így az élet?
Miért van így a lélek
Csak annyit érzek lassan már, hogy én semmit sem érek..."

¤¤¤¤¤¤

A verseket olvasva, néha már úgy érzem, én vagyok a királylány a mesében, amit te magad írtál. Ebben a mesében minden szép, a királylány és a királyfi egymásra talál, vagy épp dobja a királylány a szerelmes lovagot, ezzel összetiporva a szívét. A királylány csak néz rá értetlenül, a fiú már érti,hogy nem megy így tovább... Annyira beleélem magam a királylány helyzetébe, hogy már csak az tud kizökkenteni, ha a tükörbe nézek és meglátom a gúnyosan nevető boszorkányt amint visszanéz rám. Melyik lenne az igazi arcom? Azt hiszem magamtól nem fogok rájönni...

2010. szeptember 13., hétfő

...

Néha már tényleg elmennék már valahova messzire. Bedobnék pár csokit meg muffint a tatyómba és indulnék is. Valahova messze, a lényeg, hogy kiürítsem a fejem. Azt hiszem beleőrülök a sok gondolatba ami a fejembe kavarog céltalanul. Csak mennék és meg se állnék, míg egy olyan világban nem érek, ahol mindig naplemente van, szivárvány, eső nélkül és a felhők rózsaszín vattacukorszívekből vannak. Az utcákon mindenfele hippik járkálnak és nem lenne semmi baja senkinek. Mindenki színes ruhákban járkálna, tele karkötővel, nyaklánccal, virággal és fonatokkal a hajukban.

Hm... néha könnyebb lenne egy mesében élni, ahol jön a színes hajú királyfim egy repülő macskán és virág helyett nyalókát hoz...

2010. szeptember 11., szombat

Aj...

"Néha csak szaladnál,
Néha meg, meg állnál,
Csak keresnéd az utat,
Ami kivisz a szomorúságból."

Mostanában már kezdek rájönni, hogy ez az egész
mese, amit életnek nevezünk nem egy játék. Igaz, sok szereplője van, és játék közben még többet megismersz, az élet nem ilyen egyszerű. Nincs három életed, se csoki a zsebedbe, hogy bármikor jobban légy. Csak magadra számíthatsz, vagy épp a barátaidra. De mi van ha épp ők nem számíthatnak rád...?

Majsanapok, szüret és köztes állapotok

Előző hétvégén ellátogattunk majsanapokra Pannushoz :) Nagyon jól éreztem magam :) Vicces volt, hogy mások szerint mennyire hasonlítok Andrisra :D Szombat este kimentünk még Tekére is. El nem tudtam képzelni, hogy milyen, de nagyon jó volt :) Elég nehezen indult be a buli, de a végén már alig akartunk elmenni. Visszafele jól meg is áztunk. Három körül még beszélgettünk meg ettünk pattogatott kukoricát :D Reggel fél10kor kelés, mert Zsannak templomba kell mennie :D Valamikor délután hazakerültünk. Remélem jövőre is elmehetek :)

Suliban is elkezdődött a második hét. Volt pár fura dolog, /ami végül is az is marad/ de a hangulat az még mindig jó a lányokkal (már akivel...) No mind1. Rájöttem már, hogy nem egy barát a lényeg, főleg ha kiderül, hogy az nem is az, hanem a többi aki mindig megfogja a kezem és kihúz a pocsolyából.

Tegnap Kaktusz és Kanmacska konci volt a szüretin :) Még mindig nagyon tetszik mind a kettő :) Kaktusznál igaz picit bezavart az eső, de azért jó volt. Utána elmentünk pubba, hogy megünnepeljük a koncit :D Habár inkább a többiek ünnepeltek... :D érdekes volt 2 órán keresztül ketten egy széken ülni :D De mi megoldottuk :) Negyed 3 körül hazaestünk jó füstszagúan és álmosan.

Ma két ovitárssal találkoztam :) Nagyon jó volt végre 8 év után megint összejönni ^^ Megnéztük a szüreti menetet, sajnos végig esett az eső. Vettünk karkötőket, sétálgattunk, találkoztunk barátokkal, fényképet csináltunk és még többet beszéltünk :) A lányok felültek a fifire, nekem nem volt kedvem :D Én azt az egy szegény képet csináltam róluk :D Remélem még lesz ilyen találka :) Nagyon jó volt veletek :)

Holnap ha minden igaz még picit kimegyek szüretire. Tibivel megbeszéltünk egy találkát :D Azt hiszem végre megsütöm a régen beígért muffinjait :D. Megnézem még a karkötős bódékat hátha találok valamit :D És megint vége lesz a hétvégének :/ majd jön a következő, habár az már uncsi lesz...