2011. december 28., szerda

Nagyravágyó?!

Nagy visszaszámlálás szilveszterig. Igen, már csak három nap. Valamiért már nem is várom. Azt se tudom mi lesz.
Nagy titkolózástól izgalmas két nap. Kedv fokozónak egész jó, de olyan rossz belegondolni, hogy mindjárt megint iskola. Újra kezdődnek azok a túlzottan sablonosnak mondható napok, hetek. Nem vágyom bele. (pedig az osztály szebbé teszi a napjaimat :)
Csak lenne már tavasz. Azt hiszem ki kell olvadjak a burkomból.
Újévi fogadalmon is gondolkozni kéne. A többi nap a szünetből : "Csinálj úgy mint ha nagyon elfoglalt lennél, de közben foglald is el magad valamivel (már ha tudod) "

2011. december 27., kedd

Ez nem is december


Mi történt? Miközben mamámhoz mentem azon gondolkoztam, hogy napszemüveg kéne. Fura ez az idő. Olyan jó lett volna egy kis hó karácsonyra. Lehet nem kellett volna pillangókkal elárasztanom a szobámat.
A legviccesebb az, hogy ebben a jónak mondható időben sikerült megfáznom. Remélem szilveszterig elmúlik ez a torokfájós nyavalya. Bár még azt se tudom mi lesz ezzel a szilveszterrel.

2011. december 23., péntek

Macskák...

"Azért, mert valahol, legbelül minden nőben él egy macska. (Ha a pasinak szerencséje van, benne is marad.) Hízelkednek, dörgölőznek, felnyávognak, manipulálnak a cukiságukkal, összetörik a virágcserepet, kinyalják a sütis tálat (titokban, amikor senki sem látja), nem jó nekik a teszkós kaja, mert állandóan lazacot zabálnának, beléd mélyesztik a karmaikat, majd flegmán rebegtetik – bajusz hiányában – a pilláikat. Mégis, valahogy sosem lehet haragudni rájuk."

2011. december 1., csütörtök

December!

Tényleg véégre december van. El se hiszem. Kezdődhet a nagy visszaszámlálás a szünetig :). Még 20 nap. Jaj istenkém... milyen lassan fog telni.

De először is kezdjünk el tanulni. Ember tragédiája.


2011. november 21., hétfő

Valaki mondja meg...

"Valaki mondja meg, kinek kell hinnem,
Valaki mondja meg, kinek nem,
Valaki mondja meg, ki hova érhet,
Milyen az íze az élet vizének.

Valaki mondja meg, a hosszú évek,
Mért tűnnek úgy mint egy pillanat,
Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt,
Valaki mondja meg, hol maradt."

2011. november 20., vasárnap

"...vártam, de csak nem múlik el a múlt..."

Rájöttem, hogy nem jó ez így. Mindig csak panaszkodok, már-már észre nem véve a jó dolgokat.
-Egymás után két fellépés. Egy ember dicsérete esett igazán jól.
-Csalódások ellenére rájönni, ki is az aki mindig mellettem áll.
-És néha-néha előszedni azt az énem, aki nem érzi magát még 15 évesnek sem, ugrándozik, énekelget és mindenféle bugyuta dolgot csinál.

Azt hiszem kezdek besokalni a rossz hangulattól. Elég volt ennyi. Most cseréljenek helyet a polcon a boldogsággal. Talán rá több szükség van most :)


2011. november 18., péntek

Mi folyik körülöttem?

Elegem van. csalódás, csalódás után. Utálok eberekben csalódni. Olyan, mint ha zuhannék a semmibe... és végül elnyel magával. Vagy nem. Még próbálok kimászni a gödrömből. A könnycseppeim összefolynak az arcomon. Nem kapok levegőt. Ez így nem jó. Össze kell szednem magam. Muszáj lesz.

2011. november 3., csütörtök

Pont.

Újabb unalmas, szürke napok. össze kéne szedjem magam. Ez így nem jó. A kedvem már kezd visszajönni, már csak javítani kéne pár dolgon. Csak tudnám miért vonja el mindig valami a figyelmem.
Ősz van. Kezdek beletörődni. Fél 5kor már sötétedik, hideg van... és túlságosan egyedül vagyok.
Új körömlakkok, karkötő és ruhák. Néha még ezeknek sem tudok már örülni.
Mi van velem? Keresem önmagam.



(szeretlek titeket cicabogyók:)


Ui: nincs is sok körömlakkom. :'D

2011. október 2., vasárnap

Tolltartó átalakítás

Unalmas, szürke hétköznapokból kicsit kilépve meglátni a temérdek, tökéletes tökéletlenséget. Azt hiszem nem tudom jobban kifejezni azt, amit érzek épp. Szárnyalnék a felhők fölött, mint egy kislány. Hiszen a kisgyerekek a legboldogabbak. Nekik még megvan a saját pici álomviláguk amiben játszanak és csak ők értik. Bolondos, színes kis világa mindenkinek van. Csak valaki fél mások véleményétől. Még is hogy lenne jobb: beleolvadni a tömegbe, vagy inkább kitűnni? Szerintem ezt mindenki magának kell kitalálja...






Ui: Miért kellett tönkre tenned a fellépésemet te fránya csavar?-->

2011. szeptember 25., vasárnap

Nem értem az embereket, de magamat se. Miért jó fájdalmat okozni másoknak? Vagy ez mind nem szándékos? Még is néha úgy néz ki élvezik a helyzetüket. Olyan meggondolatlanok vagyunk, utána meg hallgathatjuk a nyafogásokat. És most én mit mondjak rá attól, hogy ismerem az illetőt? Nem mintha én soha nem panaszkodnék, mert van, hogy túl sokat is. De mégis néha besokalok.
És hogy is van? Az élet szép. Mindig ezt kell mondani, de érezni is jó lenne. Néha elgondolkozom, hogy lenne könnyebb. Egyedül vagy azokkal akik csak kihasználnak. Persze vannak olyanok akik nem, de rájöttem, hogy nem is olyan könnyű megtalálni őket. Utálok siránkozni. Főleg a semmin, de ez a blog akkor miért is van? De mindegy is. Ahogy a versben volt... "Tegyünk pontot a végére, tejszínhabot a tetejére" Már csak egy kis csoki kéne az egészhez.

2011. szeptember 24., szombat

Első padtörés: pipa

Megsirattuk szegénykét. Persze csak a hatalmas nevetéstől kicsorduló könnycseppek voltak. Valaki azt mondta, hogy most már igazi bibósok lettünk. Hát nem tudom, hogy ettől leszünk-e azok :D De azért szeptember 20.án lett egy vicces napunk. :)

2011. szeptember 13., kedd

Pont.

Van egy pont,ahol a kislányból nő lesz.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet.
Egy pont ahol kiborulsz.
Egy pont,ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont ,ahol már nem agyalsz.
Egy pont ahol erősnek kell lenned,és egy másik ahol elgyengülhetsz.
Egy pont,ahol az extázis kezdődik.
Egy pont,ahol minden bölcsességedre szükség van,és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz,ha arra vágysz...
Mindig van egy pont...

2011. szeptember 8., csütörtök

Orrfújós utolsó nap

Túléltem az első hetet. Azt nem mondanám, hogy nem vagyok fáradt. Már csak ez a megfázás hiányzott, tényleg. A szecskahét elég jó volt, de sajnálom hogy nem csináltunk képeket.

2011. augusztus 31., szerda

Pápá Nyár

Fél óra múlva már a suliban fogok sétálgatni. Igen, szeptember elseje lett. Nem is tudom, hogy vártam-e vagy nem. Most itt ülök matrózblúzban. (Megfogok sülni) Még valami váltóruhát is kéne pakolni. Hát ha lesznek képek az első napról.. :D

2011. augusztus 30., kedd

Gólyatábor 2 (képek :)




Tábortűz :)
(Nyomokban fiúkat is lehet találni :D)



Tankmosás :D



Levélszedés :D

15

Jesszus, még egy év eltelt. Fura, de elég unalmas egy nap volt. Ilyen is kell. Már csak 3 évem van, lehet el kéne kezdeni komolyodni. Vagy mi a szösz :D Drága facebooknak köszönhetően 182 emberke firkálta tele a falamat. Ebben csak az a vicces, hogy ketten ha tudták közölük, hogy mikor van a szülinapom :) No mindegy. Most kezdődjön egy újabb év. Egy még izgalmasabb. :)

2011. augusztus 27., szombat

Álmodj...

"Énekelj szívből, álmodj lélekből, mosolyogj a csillagokról, szeress,mintha sohasem kellene elengedned..."


Hol van már Ő, aki mindent megváltoztat? Olyan szerencsétlennek érzem magam néha. Nekem semmi nem jön össze. Vagy mégis? Talán más hogy kéne lássam a dolgokat. A jót kéne meglátni mindenben (már ha van egyáltalán jó benne.).
Jövőre új osztály. Már csak pár nap van a szünetből. Olyan rossz belegondolni, hogy ennyi volt a nyár. Mint ha csak pár hét lett volna. Újra mehetünk vissza a suliba és számolhatjuk a napokat a szünetekig. A köztes időt meg remélem jobban fogom élvezni, mint az előző suliban.

2011. augusztus 26., péntek

Gólyatábor ^^

Ezt is túléltük. Olyan jó volt ez a pár nap, habár másra számítottam. Örülök, hogy nem engem szívattak folyton de azért az durva volt amikor már annyira unatkoztunk, hogy mi kerestük a végzősöket, hogy csináljanak már velünk valamit :D. Na mind egy. Képek annyira nincsenek, de megpróbálok párat összeszedni.






"Kedves Bence, kinek nevére rímel a kemence
Mivel kilétedet homály fedi, neved legyen Homár Feri
Ezen a versen csak nevess, te kis ennivaló kilencedikes.
Tegyünk pontot a végére, nyomjunk bélyeget a levélre és tejszínhabot a fejére
Nagyon boldog névnapot kívánunk neked
Ölelcsókol a 9.b leányserege"









2011. augusztus 13., szombat

Mikor még mindkét kezemet fogtad...

Valami nem jó,
De nem ezt mondtad,
Mikor még mindkét kezemet fogtad.

Ahogy gyermekként néztem
Nem láttam hibát
És nem értettem a teóriát

Tettem amit kell
Törtem magam
A holnap mégis
Bizonytalan

Ami seggnyalás nélkül
Nem megkapható
Ezért nem lettem
Gyárigazgató

Én hallgatok rád
Hogyha te mondod
Higgy a tévének
Ha ontja a mocskot.

Hogy legyek szingli,
Mert most az a menő
És sokdiplomás
Azé a jövő

Hát enyém lett
Vagy még csak készül?
Magányosan
Remény nélkül!

2006-ban
Magyarországon

Én biztos megtalálom...
Csak egy féreggé kell válnom
És az ölembe hullik minden
Azt mondják nem is kell ezt hánynom
És megvalósul az álom
És engem veregetnek vállon
Csak legyen cipzár a számon
De nekem nem kell ilyen áron
Sajnálom

Alvinra nem illik
A punk szabály.
Nem úgy néz ki
mint egy papagáj

Pedig tarajom is volt
Sőt jól állt nekem
De ma már nem hordom
Túl David Beckham.

Ha nem hiszel nekem,
Csak figyeld a számat
Ha félsz állj odébb
Mert ez fájhat.

Meglepődnék,
De ez még várhat,
Bár építettek már
Szarból várat.

Nem bánom
Csak egy féreggé kell válnom
És az ölembe hullik minden
Azt mondják nem is kell ezt hánynom
És megvalósul az álom
És engem veregetnek vállon
Csak legyen cipzár a számon
De nekem nem kell ilyen áron
Sajnálom

Ha nem ezt vártad
Ha csalódtál bennem
Hogy későn jöttem
Mégis korán kell mennem
Az agyam játszana velem
De a szívem képtelen

Köszönöm nem!
Azt hiszem nélküled is tudom hogy
Hol a helyem
Azt hiszem még jobban nyitva
tartom a szemem
Azt hiszem egyedül is rájövök
Hogy mi jó nekem
Azt hiszem elengedheted
Mind a két kezem

Azt hiszem nélküled is tudom hogy
Hol a helyem
Azt hiszem még jobban nyitva
tartom a szemem
Azt hiszem egyedül is rájövök
Hogy mi jó nekem
Azt hiszem elengedheted
Mind a két kezem



2011. augusztus 9., kedd

2011. augusztus 8., hétfő

Kell néha a változás...



... még ha nem is nagy...

Enyém, tiéd

Mért akar mindenki mást ami
Mért nem jó ott ahol éppen
Mért szebb az ővé és mért nem az enyém
Megvan a néz és ismerem az érzést

Nekem minden van ami másnak kell
Mégsincs meg az ami megfelel
Most itt vagy te de vajon ki lehet ő?
Meg akar engem a legjobb szerető

Ref.: Vedd el bátran minden vagyonom nem kell az enyém a tiéd akarom
nem kell más csak minden falatod vedd el az enyém a tiéd akarom

Mért mutat mindenki mást ami
Az titkol csak aki bajban van
Addig lesz jó még meg nem kapod a vágyat csontig harapod
Egy minidg fut mert mást remél ő minidg fél mert más kefél
Szép verset akkor mondhatok ha valakitől egy szebbet kapok

Vedd el bátran minden vagyonom nem kell az enyém a tiéd akarom
nem kell más csak minden falatod vedd el az enyém a tiéd akarom

Mért kell mindig az ami éppen nincs
És ha nálad van már mért nem kincs?
Mért rossz neked ami jo nekem
Hát hogy vagyok ha veled nem?
És annyit hozzá füzhezek mert akarni kell hogy legyen mit
Remélem most már jobban vagy és együtt nagyon nagyon....

Vedd el bátran minden vagyonom nem kell az enyém a tiéd akarom
nem kell más csak minden falatod vedd el az enyém a tiéd akarom

2011. augusztus 6., szombat

Blog?

Sokszor gondolom, hogy semmi értelme ennek a blognak mert úgyse történik velem semmi izgalmas amit beleírhatnék, meg amúgy se olvassa senki. De ha valaki mégis idetéved vajon mit gondolhat rólam? Lehet összerak magában egy képet és azt hiszi az vagyok én, de ha megismerne rendesen kiderülne, hogy nem is olyan vagyok amilyennek először gondolt. Tudom, ez akkor lenne érdekes, ha többen olvasnák. Azt hiszem egy-két baráton kívül nem nagyon téved ide más. Ők meg már úgy is ismernek. Vagy azt hiszik.
Olyan rossz amikor valakit túl gyorsan elítélünk csak mert nem szimpatikus az illető. Gondolom rám is furcsán néznek egyesek. És ez ellen nem is tehetek.
Lehet inkább egy olyan blog kéne nekem amit nem ismer senki. Kiírhatom magamból a dolgokat, de nem kell féljek mások véleményétől. (Naplóval már próbálkoztam, de azt is elfelejtettem mindig. :D )
Én nem írok verseket, nem rajzolok, festek szépen. Úgy érzem nincs mivel megtöltsek egy blogot.
De mégis itt van. Valamikor még talán jól fog jönni. Addig is jó néha-néha visszaolvasni, hogy régen mik jártak a fejemben.

Friday! :D

2011. augusztus 5., péntek

Ti fránya csokik...

Álmosan, kócos fejjel rögtön csoki után nyúlni... Én se vagyok normális. Vagyis de... csak a hasam nem lesz szebb tőle. Legalább a napon jól indult.



2011. augusztus 4., csütörtök

Erdélyi képek



Túrázni jó.. :D (Kicsit se őszinte mosolyok)






2011. augusztus 3., szerda

Eléggé megkésve...

Június vége felé megjártuk Erdélyt. Jól éreztem magam a nagy hidegek ellenére is. Flóriék is ott voltak 3-4 napig. Úgy láttam ők is élvezték a hosszú túrákat és a 15-6 fokokat. Pár új karkötőmintával is gazdagodottam. Jó kis 10nap volt, de nem volt túl jó hazajönni a több, mint 30fokba.

Pár napja hazajöttünk Horvátból is. Az már kicsit bajosabb volt. Odafele már eléggé prüszkölt a motor, de nem foglalkoztunk vele. Később derült ki mekkora is a baj.
Sokat mászkáltunk át szomszédos falukba. Volt pár érdekes élményünk. Egyik este a kis tenger melletti ösvényen majdnem megáztunk, mert "mi megyünk bulizni". Visszafele jól jött a taxi amit nagy nehezen szereztünk :) hatan nagy nehezen betuszkoltuk magunkat a kocsiba. Volt még pár vicces éjszaka...
Egy angol "barátunk" is lett, aki eltűnt a második nap. Lehet megártott neki a magyar koszt. Nem is érdekelt minket, hogy szó nélkül lelépett. Úgy voltunk, hogy ha volt ilyen hülye, hogy pénz nélkül elment akkor így járt. Később utolsó nap takarításon megtaláltuk a bőröndjét. Legalább azt elvihette volna. Lehet magát is elhagyta az egyik bokorban csak nem vettük észre.
Voltak szép napbarnított lények is a közelünkbe :P csak fütyülni nem tudtak... de azért jó volt hogy mindig előttünk voltak a parton :D.
A kocsi miatt bajos volt a hazaút. Anyuval hazajöttünk a többiekkel, tesóm meg apum pedig ottmaradt mert csak pár nap múlva tudták megcsinálni a kocsit. Szerencsére már ők is hazajutottak.
Érdekes nyaralás volt, sok-sok gyönyörű naplementével, pár röhögőgörcsös éjszakával és Andris fárasztással.

Mostanába annyira elment a kedvem a blogolástól. Lehet túlságosan is magamba zárkóztam. Csak úgy vagyok. Remélem nem fog sokáig tartani ez az állapot.

Ui: majd lehet teszek fel pár képet a nyaralásokról.

2011. július 15., péntek

Sajnálom...

Nem vagyok tökéletes lány. A hajam nem áll mindig jól és gyakran elbukom. Ügyetlen vagyok, és néha összetörik a szívem. Van, hogy veszekszem a barátaimmal és vannak napok, amikor semmi se sikerül. De ha jobban belegondolok és egyet hátra lépek, akkor úgy érzem, hogy ez a különleges élet a valóság, és lehet, de csak lehet, hogy szeretek tökéletlen lenni.

2011. június 27., hétfő

Megőrültem...

...de tényleg. Kár is tagadnom, hogy mindig belekeveredek valamibe :D. Azt hiszem most elvonulok magamba ^^.


2011. június 24., péntek

Nem tudom.

Nem tudom mi van velem.
Nem tudom mit érzek.
Nem tudom mit érez.

Elegem van.. magamból.
Nem értem magam. És azt se, hogy mire van nekem ez a blog. Semmi értelme. Pár hetente idetévedek, hogy valami hülyeséget leírjak, ami nem is érdekel senkit. Már azon is gondolkoztam hogy törlöm. Tényleg semmi értelme.

"Kócos kis romantika tejfogával a szívembe mart..."

2011. június 16., csütörtök

Bolondballagás.

Végül beöltöztem bolondballagáson. Mivel nem tudtam mit kitalálni úgy voltam, hogy alapból színesbe vagyok mindig akkor most feketében leszek. Érdekes volt a sok bolondos, színes emberke között csupa feketében lenni. Sok tanár nézett rám furcsán. Meg nem csak tanár. De nem érdekel már. Ez volt az utolsó nap.

Itt a nyár. A kedvemet is visszahozta habár néha még eléggé úgy érzem, hogy egyedül vagyok, de nem akarok erre gondolni. Ma Sóstón osztállyal utolsó közös délután. Pénteken évzáró. Szombaton ballagás. És vége. Itt hagyjuk a jó kis általános iskolát. Lehet vissza fogom még sírni, ki tudja, de még is úgy érzem hogy jobb lesz a bibóban.


2011. június 3., péntek

Mi az, hogy boldog?

Nyár van, mégse érzem magam boldognak. Nem tudom, talán besokaltam. Mostanában olyan sokszor gázolnak bele a lelkembe és én vagyok olyan hülye, hogy hagyom is. Mindig felállok el lesöpröm magamról a sarat amibe érkezek egy-egy hupanásnál, de azt hiszem kezd elegem lenni belőle. Úgy érzem mint ha mindenki csak egy játékszerként nézne rám, ami egy darabig jó utána meg mehet a kukába. utálok csalódni az emberekbe. és az a legrosszabb, hogy nem kellene érdekeljen, de valamiért még is bánt az egész.

ui: Megőrülök. Úgy érzem egyedül vagyok.

uui: Sikerült az írásbelim is. Valahogy még ennek se tudok örülni.

2011. május 31., kedd

Mássz ki a fejemből.

Pár órányi emlékképek tolonganak a fejemben és pár kérdés. Nem kéne ezen gondolkoznom. Pont én mondtam, hogy nem szabad, akkor most még is miért csinálom? Néha nem értem magam. Nem is értem miért próbálom megérteni az embereket, ha még a saját hülyeségeimet sem értem. Csak mondom, hogy nem szabad és közben mégis jön egy "de mi lenne, ha". Nem tudom, tényleg. Talán engednem kéne a gondolatoknak. Vagyis... nem, dehogy, nem szabad. Talán nem voltam érzelmileg túl jó szinten és azért mászott bele ez a piszkos kis gondolat a fejembe. Igen, ez csak egy vicc. Úgy érzem meg kell végre húzzak egy határvonalat.

2011. május 29., vasárnap

Osztálykirándulás

Péntektől Fehértón voltunk. Azt nem mondanám, hogy hű de vissza akarok menni, mert tényleg nem. Jó volt, megvolt, elég is volt. Sok punnyadás, semmittevés és leskelődés át a hintákhoz. Inkább nem is mesélek semmit erről a pár napról. Aki ott volt tudja mi történt. Vagy talán nem. Csak a péntek estét (hajnalt, reggelt) sajnálom, hogy olyan gyorsan eltelt. Nem bánom, hogy nem aludtam csak 5-től 7-ig és akkor is azért keltem fel mert 2kört kellett fussak. Az az este úgy volt jó, ahogy volt. Jó volt végre elszakadni azoktól az emberektől akik miatt kedvem se volt odamenni és kicsit megfeledkezni mindenről.
Nem tudok erről az egészről mit mondani. Két éjszaka alatt aludtam 7-8 órát. Fáradt nem vagyok, holnap suli. Már csak azzal tudom visszapiszkálni a kedvem a padló fölé, hogy már csak 14nap van a suliból és jöhet a jó kis szünet. Remélem nem egyedül fogom végigunatkozni. Ezt még nem lehet tudni...

2011. május 22., vasárnap

Szerelemben élni volna jó.



Remegve várok, egy utcasarkon állok
Hiába keresem, nem látom őt
Őt, csak őt, csak őt keresem én
Mikor jön már végre énfelém?

A városban élek, egyedül vagyok
Járom az utcákat, rá gondolok
Ő, csak ő, csak rá gondolok én
Hogy szólítom majd a nevén?

Egy kocsmában vagyok, a pupilláim nagyok
Meresztem a szemem, nem látom őt
Őt, csak őt, csak őt kívánom én
Hogy fogom majd átölelni én?

Szombat van, este, a parton bolyongok
Lámpák fényében utána kutatok
Őt, csak őt, csak őt imádom én
Mikor lesz már végre az enyém?

A hídon merengek, alattam a folyó
Egy férfi lép mellém, de nem hozzám való
Fúj a szél, hajamra hull a hó
Szerelemben élni volna jó.

Fúj a szél, hajamra hull a hó
Szerelemben élni volna jó.

2011. május 20., péntek

Szóbeli : pipa.

És igen, sikerült a szóbelim. A nyelvvizsga fele már megvan. Még reménykedem az írásbeliben, de csak meg lesz az is. Uhh, most már jöhet a nyár, nem nagyon érdekel semmi.

Jövőhét végén osztálykirándulás. 3napon keresztül összezárva azzal a sok hülye, bunkó emberrel. Mégis miért kell kínozni így év végén?

2011. május 17., kedd

Aucs...

Voltam ma szolfézsvizsgán. Nagyon élvezetes volt, mint mindig. Még jó, hogy csak 10percre van a zeneiskola. Habár még így is sikerült egy szép kis vízhólyagot csinálni a sarkamra. A cipőm véres, a lábam fáj. Holnap lehet papucsba megyek suliba : 'D Najó, azt azért nem. Azon is gondolkoztam, hogy szemet rajzolok belőle, de meggondoltam magam, mert az is fájna. Tudom, ügyes vagyok. : D


2011. május 16., hétfő

Semmiség .

Olyan gyorsan telnek a napok, csak kapkodom a fejem ide-oda. Néha fel sem fogom mi is folyik körülöttem. Úgy érzem belemélyedtem az álomvilágomba. Csak jönne már valaki aki kihúz innen és segít újra a felhők közt szállni. Igen, oda vágyom. Fel a magasba, az ismeretlenbe. Csak jönne már... ő.

2011. május 11., szerda

Mosolyogva beintek a nagyvilágnak. : )

Szóval, ennyit jelentett (em) neked. Nincs vele semmi bajom, úgy érzem vagyok már annyira erős, hogy feltudom magam húzni a padlóról. Minden negatív dolog csak megerősít. Csak az keserít el, hogy még mindig könnyen megbízok emberekben, és azt is, hogy rád pazaroltam az időm. Nem érzem, hogy haragudnék, nem is akarok. Ez is egy jó tapasztalat volt, és legalább megismertem egy másik oldaladat (sajnos kettőt is). Azért sajnálom, hogy nem volt időd, hogy normálisan megbeszéljük a dolgokat, de úgy néz ki te így oldod meg a dolgokat, elfutsz a gond elöl. És én mekkora gond vagyok...

Who says you're not perfect ?

Who says
Who says you're not star potential
Who says you're not presidential
Who says you can't be in movies
Listen to me, listen to me
Who says you don't pass the test
Who says you can't be the best
Who said, who said
Won't you tell me who said that?

2011. május 10., kedd

Csodák.

A csodák nem mások, mint mesék, amelyekbe mindannyian belekapaszkodunk, azt kívánva, bár igazak volnának.

2011. május 9., hétfő

Gyerekszív.

Nem vagyok már annyira gyerek, de még álmodok, álmodozok. Néha így könnyebb túlélni a napokat. Felemelt fejjel menni és ugrándozni a zebrán. Örült "táncba" fogni otthon, mikor nem figyel senki. Mélyen elsüllyedni egy könyvbe és látni magam előtt az embereket. Mindenféle őrültségeket csinálni. És igen, meggondolatlan is vagyok. Sőt, naiv és önfejű. Ugyan, még, hogy nem vagyok gyerek. Mekkora hazugság lenne ezt mondani. De, talán szeretek meggondolatlanul cselekedni. Szeretek végigugrálni a folyósókon és midnenféle, mások számára fura dolgot csinálni. Igaz, néha összetörik a szívem, vagy áttipornak a lelkemen, az álmaimon, mégis: "Nincs jobb tudás a tapasztalatnál." .


De... volt egy álom. Nem is álom. Megtörtént ez. Azt hiszem jobb, ha a múltban maradsz.

2011. május 8., vasárnap

Nyelvvizsga... uh.

Igen, túl vagyok rajta. Vége annak a sok "tanulásnak", készülésnek, idegeskedésnek. Örülök, hogy végre túl vagyok rajta. Szerintem a szóbeli mindenkinek jól sikerült. Nekem is már csak minimum 8pont kell a hallgatásihoz és megvan.

Csak most esett le, hogy már május van. Hogy elrepült az idő... Csütörtökön megint keringőzünk. Már valahogy semmi kedvem hozzá. Egyszer elég volt. Ma volt az első próba, mint mindig most is végigröhögtem az egészet.

Csak legyen már nyár és hagyjon mindenki békén.

2011. május 5., csütörtök

I'm afraid.

I'm very very very afraid. Előttem van még az angol könyv. Próbálok valami piciny kis tudást beleverni a fejembe. Tudom, késő. Fél11kor nyelvvizsga. Mindenki mondja, hogy ez semmi, tuti meglesz, de én még sose vizsgáztam. Meg az se segít sokat, hogy nagyon izgulós vagyok. Ééén.. nemtudom még mit kezdek ott bent magammal. csak 10percet kell kibirnom. Beszélnék én a családomról, hogy mit csinál az orvos és az összes szobát jellemezném ami a házban van, csak az a szituáció ne lenne. Attól félek a legjobban. Nem is gyakoroltuk és ha véletlen elém raknak egy olyan kis pappírkát és rögtön kiugranék az ablakon. Félek. Menni fog. Nagy levegő. :/

2011. május 1., vasárnap

Ó drága május...

... ugyan, nem drága. Esik az eső. Mindenkinek olyan rossz kedve van. Én is számolom vissza a napokat a nyelvvizsgáig. Annyira nincs kedvem hozzá. Talán a kudarctól félek, nem akarok többet.

Holnap újra iskola. Jobban vagyok már szerencsére. Csak a szívemben és az agyamban vannak összekuszálódott szálak, de azok mindig vannak. Jó lenne végre, ha egyszer minden rendben lenne és nem kéne semmi miatt aggódnom. Jó lenne, ha végre úgy érezném valakinek fontos vagyok és nem csak kihasználni akar.

2011. április 27., szerda

Rád várni olyan, mint esőre várni aszályban: hasztalan és időrabló.

Így szép a tavasz:
  • kötőhártya gyulladás
  • fülgyulladás
  • torokfájás
  • orrfolyás

Mi kellene még? :')

De az élet szép. Boldog vagyok. Tényleg. Habár... valaki még hiányzik. De nem... jól vagyok. :)


Május 6.-7. Nyelvvizsga. Félek tőle. Talán túlságosan is, de valahogy most annyira televagyok pozitív gondolatokkal, hogy még azt is eltudom képzelni ahogy széles mosollyal dörzsölöm Ildi néni arcába a pici kis pappírkát. Fő az optimizmus.

2011. április 24., vasárnap

10 dolog amit utálok benned.

Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,
Gyűlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,
Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is gyűlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek egy cseppet sem,
Szemernyit sem, nem gyűlöllek én.

Ó ti bűnös gondolatok, kérlek szálljatok el messze.

Azt hiszem elegem van. Mindenből. "Most is szeretni vágyott ez a szív csak megrepedt" Elfutok, elmenekülök. Azt hittem minden rendbe jön. Még nem adom fel. Nem, ennyire nem vagyok gyenge. Nem akartam megbánni semmit, de lehet mégis megfogom. De hogy mit? Mit nem? Néha talán túl naiv vagyok.



"Tudom alszol, ha ébren volnál,
A csillagok közt barangolnánk,
Körbe néznénk, a felhők csúcsán,
Megszületnénk egymás ajkán."

2011. április 20., szerda

Hehe.

Naa gyere vissza, had öleljelek át megint :) :P

2011. április 19., kedd

A jövő.

Hogy mi leszek, még nem tudom, de azt tudom, hogy bibós leszek a következő 4 évben. El se hiszem. Pár óra és a kezemben tartom a levelet amiben az áll, hogy felvettek. Nem sikerült a reálba bekerülnöm. Talán nem is baj. Annyira nem vagyok jó matekból, habár magyart se szeretem. Nem baj. Jó lesz ez így.
Kicsit azt is sajnálom, hogy nem franciát fogok tanulni. Ma jöttem rá, hogy milyen cuki nyelv. Jó, tudom ez hülyén hangzik, de akkor is olyan jó kiejteni pár szót. No mindegy. A következő négy évben keményen németet kell tanuljak. És nyelvvizsgák. Nagy levegő. Meglesz minden.
Én... most elkezdtem magamban bízni. Új iskola. Újra kezdhetek mindent. Jobban tanulhatok, bizonyíthatok. Bár ahogy ismerem magam...

2011. április 18., hétfő

Szivárványt álmodok...

szivárványt álmodok
fakó egemre
színes mosolyt
az üres végtelenbe

képzelet szárnyára
mámoros varázst
fárasztó nap után
boldog utazást

koponyámhoz
belülről ütődnek
az emlékek képei
mint elsurranó
boldog órák
üresen kongó léptei

2011. április 17., vasárnap

.


És mi az élet, ha nem az álom keresése? Az álomé, hogy valaki azt mondja: "igazából, teljes szívből szeretlek".


2011. április 16., szombat

csak egy ilyen.

Hatalmas kérdőjeleim halmazából nézlek. Összekuszálódott gondolataimat próbálom kibogozni. Tekinteted keresem, de vajon miért? Az agyam mást mondd, mégis folytatom, azt amit nem kéne. Bolond gondolatok. Bolond vagyok én is. Félek attól amit annyira szeretnék. Miért is? Fene tudja. Talán mégse akarom.

2011. április 12., kedd

Nagy levegő, továbblép.

Összeszedem magam. Tényleg. Fúj a szél. Előttem biológia könyv. Nyelvizsgára levelet kéne írnom. Máson jár az eszem. A szekrényembe került pár új ruha. Fúj a szél. Álmos vagyok és nyűgös. Úgy érzem senki se ért meg. Nem figyelnek rám. Sodródom a gondolataimmal. Nagy levegő. Optimizmus. A csillagokat a szél se tudja lefújni az égről és a nap is kisüt egyszer... talán.

¤¤¤¤¤¤
Egy hete elküldtük a nyelvizsga jelentkezést. Azóta minden nap várom azt a bizonyos levelet amibe leírják mikor is kell mennem. Nem bírom már. Körülbelül 1hét és meg tudom hova vettek fel. Csak legyen már vége ennek az egész őrületnek. Nem akarok még jobban megbolondulni.


2011. április 9., szombat

Összekuszálódott gondolatok...

Április van végre. Vagy nem is. Mindjárt itt a nyelvizsga és az év vége. Fura belegondolni. Néha-néha kisüt a nap, de most épp kitekintve az ablakon semmi kedvem elhagyni a kuckómat.

Tegnap este. Nem is értem igazán mi történt. Az agyam kikapcsolt. Jól éreztem magam. A kezemre ránézni se merek.
Tegnap elég későn feküdtem le. Próbáltam végiggondolni az estét, de végül mégis elaludtam. Nem sokat aludtam. Úgy volt, hogy 10kor fagyizni megyek, de valahogy se kedvem, se hangulatom nem volt hozzá.
Ülök és nézek ki a fejemből. Mint aki eltévedt valahol. Talán én a gondolataimban tévedtem el.

Najó, ennek semmi értelme inkább abbahagyom és elvonulok magamba.

2011. március 28., hétfő

Csináljunk most olyat, amit megbánunk majd holnap...



Nekem jobban tetszik, mint az eredeti...
de lehet csak én vagyok így vele.

2011. március 21., hétfő

Nem vagyok a rabja, csak egy darabja.


"A világ olyan valószínűtlen,
Az álom én vagyok,
Olyan jövőkbe nézek,
Amiket sosem láthatok,
Nem vagyok a rabja, csak egy darabja,
Agyamban az élet programja,
Élni és visszaélni vele..."


2011. március 17., csütörtök

Megtisztel az irigységed, de nem tudom viszonozni. :')

Azt hiszem nem kell többet írnom. :)

2011. március 14., hétfő

2011. március 13., vasárnap

Fényben ülés...


Fényben ülés
És széltolás
A széléig
Merészkedés
Napfelkelés
Parton futás
Elbotolás
Fényben ülés

2011. március 9., szerda

.

zavarodottság.

Tavasz van. Végre. Ahogy néha kisüt a nap a mosoly is visszaszökken az arcomra. Már csak néha takar be egy felhő, sajnos nem teljesen. Igen, a fejemben még mindig káosz uralkodik. Sokszor panaszkodom, hogy engem nem szeret senki, közben én tolom el magam mellöl az embereket. Sajnos néha túl későn veszem észre milyen egy elviselhetetlen emberke is vagyok igazából. És mégis van aki elvisel, így ahogy vagyok. Ilyen bolondnak. Csodálom őket. Talán enyhe szőkeségem van ekkora hatással az agyamra, gondolataimra.
Mostanában mindig menekülni próbálok. Elfutni, elbújni az érzelmeim elől. Valamiért mindenkit eltaszítok magamtól. Talán azért csinálom, hogy lássam ilyenkor ki van mellettem. Ki az aki ilyenkor megfogja a kezem és megállít, vagy csak átölel.
Félek, hogy valami hülyeséget fogok csinálni. Valami meggondolatlanságot. Kívülállóként könnyen átlátom mások bajait és leszólom őket, hogy "jaj de hülye volt, hogy belement...." De mi van, ha épp velem történik valami és nincs aki mellettem álljon? Mi van, ha minden embert eltaszítok? Félek, hogy egyedül maradok. Félek, hogy valakihez kötődnöm kell. Félek mindentől. Talán én vagyok saját magam legnagyobb ellensége, akit le kell győzzek. Nem tudom. Nem tudok semmit.

2011. február 12., szombat

Fuss el végre...

Fúj a szél... valahol belül is épp ezt érzem. Rossz az idő néha-néha még az eső is elered, ahogy nekem minden nap egy pillanatban megcsillan a szememben egy könnycsepp, ami nem mer lecsöppenni nehogy bárki is észrevegye. A kedvem elfújta a szél. Üvöltenék. Menekülnék. Nem úgy volt, hogy ha kimondom jobb lesz nekem és neki is? Nem így érzem. Elmegyünk egymás mellett, mint régen. Egy köszönés talán elhagyja a száját és suhan tovább. Lehet jobb ez így. Lehet mindennek így kellett történnie. Ez a sok lehet. El kéne felejtenem őket.

".Olyankor vagy igazán felnőtt, amikor feledni tudod a sérelmeket, és inkább őszintén mosolyogsz a másikra. ami megtörtént, az a múlt. Ha emészted magad, előbb utóbb beleőrülsz."

Igen. Talán tényleg így van. Feledni mindent és tovább lépni. De látom az arcán a szomorúságot. Régen szerettem azt a mosolyt, ahogy rám nézett, ahogy nem engedte el a kezem. Szerettem mindent úgy ahogy volt. Talán így kellett ez legyen. Talán így a jó. A szél is lecsendesedik egyszer, ahogy a szívünk is visszalép a megszokott ütemhez.

2011. február 9., szerda

Keringősruci ^^

.


"Szerettelek és szeretlek -
akarom, hát elfeledlek.
Eltemetlek, de megtartlak
régi szépnek, drága dalnak."


Igen, kimondtam. Mindenki örülhet. Le lehet szállni rólam/rólunk.

2011. február 6., vasárnap

Szerelem volt..?!

"Oly messze, messze, messze már,
Hol az öröm s madár se jár,
Hová a vágy is elhervadva ér el,
Oly messze, messze, messze vár.

Szerelem volt a neve régen,
Tavaszban, éjben vagy mesében,
Tegnap még szenvedés volt, kínos, kedves,
Ma emlék, holnap síromon kereszt lesz."

2011. február 3., csütörtök

Tényleg csalódni kell?

"Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.
Kell tudni zokogni meg sírni,
Valakit megunni aztán visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer..."

2011. január 24., hétfő

Átalakítás

Meguntam a régi témát, ezért muszáj volt alakítgatnom. Nem lett túl jó, de ez van :D
Aludni tudnék, de vár még egy fizika prezentáció. Semmi kedvem.
Felvételi.... eddig 84+34pont . Nem örülök neki, de még reménykedni lehet...

2011. január 22., szombat

Felvételi


Túl vagyok a felvételin is. Annyira nem volt nehéz, de félek, hogy utólag fogok rájönni a hibákra. Kíváncsi vagyok már az eredményre és, hogy hova kerülök. Azt hiszem most megyek és megeszem a csokimat, amiből nem sokat tudtam enni.

2011. január 8., szombat

Menj innen tél!


Nem mintha bármi bajom is lenne vele.
Leszámítva, hogy beázik egyfolytában a cipőm és majd' megfagyok.
Jöhetne már a nyár.
Vagy csak én várom?

(A kép csak vázlat, de van egy olyan érzésem, hogy kiröhögnek, ha ezt meglátják. Mármint a színes, festet, A3as változatát. El se merem kezdeni.)

Előről mindent...

Új év, megint egy tiszta lap. Eddig úgy tűnik minden jól megy. Minden rendbe jött (még a fejemben is)
Nemsokára itt a félév. A felvételi miatt jobban izgulok. Már csak pár nap. Rossz még belegondolni is.
Festenem kéne. Osztályfőnök mutatott egy pályázatot. Harmadik sor: "Ha szeretsz rajzolni és tehetségesnek érzed magad akkor indulj." Na itt a bibi. Nem vagyok az és nem is érzem magam tehetségesnek. Mindenki azt mondja próbáljam meg, de ki is kéne találni, hogy mit csináljak. Ma reggel lett egy ötletem, remélem össze is jön. És ha tényleg beküldöm... kíváncsi leszek, hogy lesz-e bármi is belőle. Végülis egy próbát megér.
Tegnap...tanszerbörze. Akartam venni valami könyvet, de végül találtam jobb elfoglaltságot is :D. Hm... fura volt. Az a sok furcsán néző ember. Mintha ufók lennénk. Legjobban egy tekintet maradt meg. Egy lányé. Nem tudom mi járhatott a fejében, de megsajnáltam utólag. Túl kell lépni. Ez van...

2011. január 2., vasárnap

Apró dolgok?

Vannak a minden napjainkban apró dolgok, érzések. Eddig sosem gondoltam bele mennyit is jelent néha egy szó. Sok ember csak dobálózik velük és így soknak a jelentése ma már semlegessé vált. Egy fontos szó is így járt. Furcsa mögé nézni a dolgoknak. Utólag meglátni, hogy mit kellett volna tenni, vagy, hogy egy másik ember mit is akart igazából mondani. Folyton beleütközöm mindenfélébe amik elgondolkoztatnak. Mi lett volna, ha... Néha jó lenne, ha valami máshogy alakult volna, talán nem is találkozom valamivel/valakivel. Valaki azt mondta, hogy mindennek van oka. Talán tényleg így van. Lehet nem véletlen, hogy beleütközünk egy emberbe, aki végül jó barátunk lesz. Ezekből a dolgokból és ezektől az emberektől lehet a legtöbbet megtanulni, tapasztalatot szerezni és végül minden gondolat után mosolyogva tovább lépni...

2011

Egy újabb év telt el. Fura visszagondolni. A vége felé már annyi dolog történt. Érdekes egy év volt, az biztos. Annyit mesélhetnék, de nem akarok mindenkit untatni. Volt pár új barátság, félreértés és minden olyan ami mindenkivel megtörtént. Fura leírni azt, hogy 2011. Azt hiszem gyakorolnom kell még. Remélem azért jobban fog telni, mint ez az év. Legalább a kezdés legyen jó. Már, ha tudjátok mire gondolok ezzel...

Azt hiszem hülye vagyok. Várom a hétfőt. Azért nem teljesen, de van egy okom. Egy fura okom, amit még nem tudom, hogy fogok összeegyeztetni pár dologgal. Végre úgy érzem minden összejön Ez a hétfő is össze fog.
Bármennyire is várom a hétfőt, azért biztos vissza fogom még sírni a szünetet. Milyen jó is éjfél után lefeküdni, délben felkelni és nem törődni semmivel. Sajnos egész szünetben ez volt. A felvételik meg bent maradtak a fiókban. Félek a felvételitől. Lehet épp ezért nem merek belekezdeni. Csak legyek már túl rajta.

Hm... most elő a könyvekkel. Megint tanulni kell.