"Lebegek légüres térben, messzire űzöm a bajt." Annyi gondolat tolong a fejemben. Már rajzolni is majdnem elkezdtem. Sajnos mire oda jutok, hogy pappírra másoljam a gondolataimat, minden eltűnik. Újra csak nagy fehérség ( vagy épp sötétség?! )
Piszkosul egyedül vagyok. Úgy érzem megint kezdem eltaszítani magamtól az embereket. Nem tudom meddig bírnak elviselni a körülöttem lévők.
"Nekem nagyra törő vágyaim vannak. Egy nagy álmom. Hogy mi azt még nem tudom, de szívesen álmodom róla, hogy egyszer majd lesz egy álmom."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése