"Énekelj szívből, álmodj lélekből, mosolyogj a csillagokról, szeress,mintha sohasem kellene elengedned..."
Hol van már Ő, aki mindent megváltoztat? Olyan szerencsétlennek érzem magam néha. Nekem semmi nem jön össze. Vagy mégis? Talán más hogy kéne lássam a dolgokat. A jót kéne meglátni mindenben (már ha van egyáltalán jó benne.).
Jövőre új osztály. Már csak pár nap van a szünetből. Olyan rossz belegondolni, hogy ennyi volt a nyár. Mint ha csak pár hét lett volna. Újra mehetünk vissza a suliba és számolhatjuk a napokat a szünetekig. A köztes időt meg remélem jobban fogom élvezni, mint az előző suliban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése