Pápá nyár :(

Megvolt az évnyitó. Ami persze tudjuk mit jelent. Sajnos eljött a suli idő. Holnap újra 7kor kelés, suliba menés, punnyadás, izgulás, szorítás, nevetés, sírás, újabb barátságok, összeveszések és a többi emlékezetes dolog. Megint elkezdődik minden előröl. Furcsa belegondolni, hogy holnap már battyogok befele a jó kis nehéz tatyómmal az osztályba, ahol a sok mosoly és köszönés fogad, de mégis visszafordulnék és indulnék haza, hogy folytassam tovább a megszokott nyugodt otthon ülést.

Valamiért úgy érzem, hogy nem csináltam semmit a nyáron, pedig voltam táborban és kétszer Erdélyben is. Elkezdtem festegetni, amit évközbe biztos abbahagyok, mert nem lesz időm rá. Majd rajzórán kirajzolom magam, kár, hogy ott csak kockákat rajzolunk. Milyen jó lenne ha kapnánk szabad időt, utána meg arra kapnánk jegyet. Na de mind egy. Nem lehet minden úgy ahogy mi akarjuk. Egyre többször ütközök bele ebbe a mondatba, csak az a baj, hogy néha túlságosan is fáj, ahogy visszaüt, és én a földön találom magam.


Pár kép a nyárból. Voltak emberek akiknek tetszett. igazából nem azért festettem, mert mások elismerésére vágyom. Egyszerűen csak jó volt 3 év után újra ecsetet fogni, hogy ne unatkozzak.