2010. október 1., péntek

Csak egy nap.

Ma volt az év első fellépése. Elég vicces volt a sok bakizással és izgulással, de legalább már túl vagyunk rajta.
Délután benéztem bibóba. Pannus és Laci miatt is. Hiányoztak már mind a ketten.
Játszótér... beszélgetés, csiga formájú felhők nézegetése, régi sms-ek olvasása, fázás, focizás pici töltényekkel. Így lehetne tömören összefoglalni ezt a délutánt. Hazafele két kutyus kísért. Furcsa, mégis megnyugtató érzés volt, hogy nem egyedül kell mennem. Gyorsan eltelt ez a nap.
Nem tudom már mit érzek, vagy épp más mit érez. Sikerült megint jól összekutyulnom azokat a dolgokat amit épp sikerült összeraknom. Tudom, hogy nem szeretem a rendet magam körül, de a fejemben mégis néha jó lenne. Vagy nem is kéne minden rendben legyen, csak azt tudni, hogy mit akarok magamtól, vagy mástól...

Nincsenek megjegyzések: